Miért van szükségünk cinkre?

Nyomelemként a cink minden ismert életforma, így az emberi szervezet számára is nélkülözhetetlen. Lássuk, mennyi cinkre van szükségünk, illetve milyen tünetek esetén merülhet fel cinkhiány gyanúja.

Jól szemlélteti a cink szerepének fontosságát az a tény, hogy minden tizedik emberi fehérje esetében elengedhetetlen azok megfelelő működéséhez. Több száz olyan enzimet ismerünk, amely ettől a nyomelemtől függ, és a cink a többi között olyan alapvető testi funkciókban vesz részt, mint az oxigén- és széndioxid-szállítás, a fehérjeszintézis, DNS-szintézis vagy éppen a sejtmembrán stabilitásának biztosítása. Szerepet játszik a növekedésben, sejtosztódásban és vérképzésben egyaránt, akárcsak az idegsejt-növekedésben, valamint az ízérzékelés és látás folyamatában.

Hogyan ismerhetjük fel a cinkhiányt?

Egy felnőtt szervezet hozzávetőleg 2-3 ezer milligramm cinket tartalmaz. Az ajánlott napi beviteli érték felnőttek számára 8 és 15 milligramm közötti, ez pedig fehérjében gazdag étrend mellett általában könnyen fedezhető is. A növényi alapú táplálkozás ezzel szemben nem mindig képes biztosítani szervezetünk cinkszükségletét, mivel a növényi élelmiszerek cinktartalma sok esetben nem elégséges, egyszersmind olyan környezetet is teremtenek, amely nehezíti a cink felszívódását a bélben. Egyes becslések szerint ma a világ lakosságának mintegy negyede küzd valamilyen mértékű cinkhiánnyal. Az elégtelen bevitel mellett a stressz, egyes bőrbetegségek, krónikus sebek, veseproblémák és traumák egyaránt fokozhatják a hiány kialakulásának kockázatát.

A nyomelem szerteágazó szerepe nyomán a hiányállapot tünetei is meglehetősen sokszínűek lehetnek. Jelentkezhetnek mozgáskoordinációs nehézségek (ataxia), depresszió, ízérzékelési zavarok, anorexia, hasmenés, bőrpanaszok, kopaszodás, csökkenhet a tesztoszteronszint (hipogonadizmus), fekélyek keletkezhetnek a szájnyálkahártyán, továbbá lassulhat a sebek gyógyulása is. A súlyos cinkhiány fejlődési zavarokat, így általános alulfejlettséget, növekedési és mentális fejlődési zavarokat okozhat. Kihatással van az immunrendszer működésére, ezáltal cinkhiány esetén gyengül mind a veleszületett, mind a szerzett immunitás. A cinkhiányt mindezeken felül összefüggésbe hozták szív- és érrendszeri betegségekkel, vérszegénységgel és korai idegrendszeri fejlődési zavarokkal egyaránt.

Hogyan lehet azonosítani a cinkhiányt?

A hiányállapot kimutatására a vérszérumból végzett laboratóriumi vizsgálat a legelterjedtebb módszer. A normál cinkkoncentráció a vérben 10-18 mmol/liter közötti, míg 9-es vagy az alatti érték esetén cinkhiányról beszélhetünk. A cink koncentrációja ugyanakkor az étkezésektől függően is változik: étkezés után értéke jellemzően csökken. A reggeli éhgyomri cinkkoncentráció kapcsán egyes szakértők a 10,7, míg mások a 11,5 mmol/litert tartják vízválasztónak.

Érdemes megemlíteni, hogy a cinket túl is lehet adagolni. Már napi 300 mg cink bevitele okozhat mellékhatásokat, hatására akár rövid távon is jelentkezhetnek fizikai tünetek, például vérszegénység, hasi panaszok, görcsök. A túlzott cinkbevitel gátolhatja egy másik nyomelem, a réz felszívódását, így másodlagos rézhiányt idézhet elő. Extrém esetben a túladagolás végzetes is lehet, ennek küszöbértéke azonban nagyon magas (testsúlykilogrammonként 3 gramm).

Cink és COVID-19

Ahogy említettük, a megfelelő cinkellátottság a többi között nélkülözhetetlen az immunrendszer folyamatainak zavartalan működéséhez. Cinkhiány esetén ráadásul nemcsak a fertőzésekkel szembeni védekezési képességünk szenved kárt, hanem fokozódik az allergiás és asztmatikus tünetek kockázata is. Ami pedig kifejezetten a mostani koronavírus-pandémiát illeti, laboratóriumi vizsgálatok szerint a cink antivirális hatást fejthet ki a SARS-CoV-2-vírussal szemben, valamint egyéb folyamatokon keresztül csökkenti a COVID-19-ben tapasztalt citokinvihar és gyulladás súlyosságát. Ugyancsak hasznos a nyomelem kellő bevitele egy, a koronavírus-fertőzéssel gyakran társuló bakteriális fertőzés (pneumococcus) kivédésében. Összességében tehát a megfelelő cinkellátottság biztosítása rendkívül fontos lehet a világjárvány közepette a fertőzéssel szembeni védekezés támogatásában, valamint a gyulladás csökkentésében és a tüdőszövet károsodásának megelőzésében COVID-19 esetén. Annál is inkább, mivel a COVID-19 és a cinkhiány kockázati tényezői között jelentős az átfedés: elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés.



Blog

Mit nyertem az életmódváltással?

Egy évvel ezelőtt szembesültem a ténnyel, a cukorbetegség előszobájában állok, ha szeretném elkerülni a betegséget váltanom kell. Emlékszem milyen lehetetlennek tűnt számomra az, hogy egészségesen, csoki nélkül éljek. Hosszú utat jártam be azóta, az állomásait az elmúlt hetek posztjaiban olvashatjátok. De volt értelme? 1.Mély levegőt vettem és elvégeztem az éves kontroll vizsgálatokat. A cukorterhelésen rendesen... Tovább »

Meghívó a programra

Hívd meg ismerősödet az Életmódváltók programba!